Fedett park - Fedetlen élvezet

Megjelent az első, összefüggő hótakaró, és vele együtt a csípős hideg, a szélről már ne is beszéljünk... Ezek miatt a fájó torok, a folyó orr és a már agyondörzsölt kirepedezett bőr is beköszönhet immunrendszerünk ajtaján.
A megoldás: Töménytelen C-vitamin, és sok-sok meleg, mézes tea.

Tegyük fel, hogy nem vagy beteg, vagy már kigyógyultál belőle, és mennél deszkázni, de a lakáson és a két utcával lejjebb lévő aluljárón kívül nincs egyetlen-egy száraz hely sem.
Ha kedved van skateparkokba járni, és igényled a fűtést, akkor irány a legközelebbi fedett park, ahol újra átélheted a szezon által nyújtott élvezeteket napsütés nélkül. (De legalább nem kell szemüveg)
A gyűjtőmunka nem volt könnyű, mert nincs egy olyan oldal, ahol az összes park fel lenne tüntetve, úgyhogy innen, onnan és amonnan gyűjtöttem össze a lehető legtöbb helyet.
Konkrét fedett területek nem üzemelnek. Ez alól kivétel a The Lab skatepark és a csepeli pool hangár. A többi helynek, csak egy kis része fedett, például az egri park. Miskolcon található a Factory, ami inkább BMX-re van kitalálva. Ettől függetlenül meleg, és ami a legfontosabb: FEDETT
Ha Székesfehérváron jártok, tegyetek egy szívességet, és ugorjatok be az Aloha-ba, ami mindenhol fűtött, kis büfékkel megszabdalt, 400-600 FT közötti parkocskácska. Valahol Fonyódon is van egy, de nem tudok róla sok információt.

Kicsiny országunkban ennyi téliesített skatepark van, de mindegyik egy kincs, még ha a szaguk és a kinézetük sem olyan...

Ügyelet

Már-már a tél irányába sodródunk, semhogy a nyár napsütéssel teli napjai térnének vissza kis életünkbe. Sokunk már az őszi szünetben tengődik és próbálja kitalálni, hogy mit csináljon. Egy-két tippet én is tudok nektek adományozni. Példának okáért: zenehallgatás, különböző téli sportok kipróbálása, tanulás és olvasás. Az utóbbi lehet valami irodalmi mű, de erősen ajánlom a mostani bejegyzést is, amire mindenkinek, szinte mindig és mindenhol érdemes visszaemlékeznie...
Szóval, elő az olvasószemüvegekkel és az egyéb segédeszközökkel, mert itt van az, amit érdemes jegyzetelni:
A boka az egyik leggyengébb csontokból, izomból és szalagokból álló része testünknek. A legtöbb sportágban is -a deszkázást is beleértve- ez a testrész végzi a piszkos munka egyötödét. Ez meglátszik a kórházi statisztikákon is, mivel a sürgősségin a sérülések 12%-a a bokából ered.
Bármilyen bajt meg lehet előzni (ha ilyen típusú) nyújtással. Fontos szerepe van e műveletnek, mivel így a szalagok rugalmasabbá válnak, és a az izmok is bemelegednek.
Ha mégis megtörténik a szerencsétlenség, akkor már oda kell figyelni.
Rándulásnál már az őskorban is alkalmazott és nagyon jól bevált praktikák a leghasznosabbak. Ide sorolhatjuk a polcolást, illetve a jegelést, amit csak tíz-tizenöt percig ajánlott használni, mivel a szöveteidet lefagyasztja. Szóval, agyba-főbe nem szabad! (Ezeken kívül a kenőcsök használata sem tilos)
A szalagszakadás már sokkal neccesebb. Ebben az estben gipszelésre is sor kerülhet.
Két panasz van, amiknél kötelező az orvoshoz történő elbicegés. Ez a kettő a törés, és a bokaficam. Ezek elég durva elváltozásokat produkálnak, és fájdalommal is járnak.
A törés egy idő múlva már nem annyira érezhető, de a baj otthoni elsuvickolása tragikus következményekkel járhat, szóval ilyen esetben irány az ügyelet!

Mentsük meg a gyémántot!

Mivel az ősz egyre hidegebb, és már a tél sincs messze, ezért a gyémántunkra ráfér a kétezres nagyszerviz. Ebbe beleérthetitek a lap, a függők átvizsgálását és megtisztítását.

A lapon meg kell nézni, az esetleges repedéseket, és a repedésekhez vezető elvékonyodásokat a tail-on és a nose-on. Minél vékonyabb lesz annál biztosabb, hogy egyszer elhagyja magát a lap, és akkor gondba leszel.
Szóval ha ezt nem akarod, akkor itt van a megoldás: Vedd elő a műhelyben porosodó smirgli/dörzsi papírodat és a vékony éleket simogasd vele addig, amíg az nem lesz számodra elfogadható vastagságú. Így lehet, hogy a 8.0-ás lapodból 7.8-as lesz, de legalább nem kerül a kukába, vagy a faipari feldolgozókhoz. Az én személyes megjegyzésem az ,hogy ha valami oknál fogva már használhatatlan a deck, akkor ne a fekete lyukba dobd, hanem inkább a szobád falára hegeszd ki.

A függőkkel a legnagyobb problémám az a kuki gumi -igen, ez a neve- és a tőcsavar.
A kuki gumi egy idő után megreped, és elég zavaró, úgymond nyökörgő hangot ad ki. Ezzel nagyon nem tudsz mit csinálni, még kicserélni se, ugyanis tudomásom szerint ez az alkatrész önmagában nem kapható.

Hogy mégse keljen egy új függőt venned, újra a szerszámos ládikádba, vagy a zsebedbe kell nyúlni a gépzsírért, ami nem hosszabbítja meg a csecse-becse életét, de ezt a hangot orvosolni tudja.
A másik nagy hibalehetőség a tőcsavarban van. Ez elferdülhet, amiből repedés keletkezik, ami töréshez vezet, és akkor az egész függő mehet a sunyiba, mert azt lehetetlen kiszedni belőle. Megóvni nem lehet, ha csak nem vagy pehelysúlyban és a deszkára úgy érkezel mint egy toll pihe. Nagyon fontos, hogy minél előbb cseréld ki! Ebből a cuccból két fajtát ismerek. Az egyik a sima tőcsavar, a másik -és ami érdekes- egy king-pin nevezetű kis mütyűr, amit magába, a függőbe kell beleverni kalapáccsal. Emiatt beleszorul, és így kisebb az újabb eldeformálódás esélye.

Remélem tudtam segíteni!

A politika, és az elégedetlenség sportja

Egy csinos gránitpadka, egy kecses szint, beton, és még sok ezer spot amiről csak álmodik az ember, hogy egykor meghódítja őket...
Igen, de ezeket a spotokat nem nekünk, nem a bicósoknak, és nem is a korisoknak kreálták. Ha pedig mégis a miénk, az vagy leomlófélben van, vagy a küllősök és a gumi kerekesek között megy érte a harc.
Többségben civil polgároknak vannak fenntartva, akiknek eszük ágában sincs megosztani velünk.
Ha megpróbálnak elküldeni, akkor egy egyszerű kérdéssel vissza lehet vágni: Tábla van?
És nincs! Tábla sehol se, de önérzetes polgárokból van bőven.
A parkokba, és a nagyobb spotokon, például a budapesti Erzsikének, vagy a hősök terén rengeteg a mocsok, és az ürülék, plusz a velük járó szag. Ezt mind a deszkások panaszkönyvébe írják, pedig, hogy így mondjam, a saját fáját senki se vágja ki.
Bár mi is trógerek vagyunk, de azért a széttört sörösüveghez nem dobunk még egyet, -mondván ez a egy már úgyse látszik- hanem inkább letört ágakkal pepecselve söprögetjül el az útból.

A politikusok úgymond velünk kampányolnak, és megpróbálnak parkokat építeni ezen szociális problémák orvoslásáért.
Ez nagyon jó lenne, ha a pályák tényleg pályák lennének, és nem ilyen kis 1.5X1 méteres vackok.
Több mostanában épült pályáról is olyan visszajelzéseket kaptam, amik nem túl biztatóak.
De nem csak nekünk tűnt fel, hogy ezekkel az építményekkel nincs minden rendben.
A különböző színű politikusok egymás "szociális gyógyszerét" fikázza.

Lehet, hogy a pályák nem jók, de nekünk mindig ott lesz az utca!
Mármint már csak egy ideig, mivel nemsokára bejön a közlekedés szigorítására vonatkozó rendelet, ami sajnos minket is érint, így minimum öt ezresnek kell lenni a zsebedben, ha sreet-elni mész.

Mindezek ellenére még van hol deszkázni, és még a rendelet sincs kész,
és lehet, hogy majd jobb parkok is keletkeznek!

Mkor a zene szól...

Minden hét szombatján az Mp3-at bekapcsolom reggel kilenckor, és le sem áll délután 5-ig. Ezek a deszkás napjaim, amikor mindenre van időm.
Ha nincs veled senki, és egyedül vagy a kopár spotnál, vagy a parkban, elkell a zene. Nincs annál jobb, mikor egy pörgős kis skate-punk, vagy amit akarsz feltuningol abban a három percben, aztán jön a következő szám, és kezdődik előről...
Kutatások bizonyítják, hogy a zene hatással van az emberi testre, ezen belül az idegrendszerre.
Mivel mindenki más zenét szeret, ezért egy stílus nem mindenkinél éri el ugyanazt a hatást.
Bár nem azt hallgatom, a rap egy igazi "madafaka jeah nigga" zene. Ez kompletten annyit tükröz, hogy a számokban lévő szöveg miatt elég komolyan bepipulhat az ember.
A Hip-Hop már egészen más. Pörgős és ritmusos zene, ami elég jó, alaphangulatot kölcsönöz, de szerintem közelsem elég jó ahhoz, hogy egy kiadó adrenalin fröccs jusson a szervezetedbe.
Az adrenalin heves izgalmi állapotokban jelentkezik, ami egyfajta feszültségoldó, félelem- és adott esetben) fájdalomcsillapító.
A rock és a punk egyes fajtái megnyugtathatnak és ellazítanak, ami egy nem jól sikerült nap végén tényleg remek és hatásos. De ha jól érzed magad, akkor egy kis agresszivitást adagol a buksidnak, amiből jó esetben nagyadag adrenalin löket jön felszínre.
Ez a deszkázás elengedhetetlen eleme. Ez nálam feljavítja a trükköket, és mivel nincs félelem, bármit megteszek. Ezen kívül a kütyüt gitárnak nézem és megpengetem a húrjait...

A lényeg az, hogy a zene mindig és mindenkinek jó, csak ki kell találni, hogy melyik...

Abban az időben...

Nyár bácsit megmérgezte ősz anyó, aki egy nagy ládába zárta, ami évente csak egyszer nyílik ki.
Sajnos ezt mi is kezdjük megérezni!
Példaként szolgáljon az, hogy este hatkor már sötétedik, a nap mostanában nem igazán került a látószögembe. Ezek nem lennének nagy problémák, sőt, így nem kell félni az ásványvíz -mert ugye azt kell inni- felforrásától.
Ami nagy baj, az a felhők könnye, hiszen esőben még a kutya is a lakásba menekül.
Persze nem vagyunk se vattacukorból, se fából, de a deszkánk igen, emiatt ha kint hagyjuk, egy alapos áttörölgetés nem árt.
Ezt leszámítva a vizes betonon való deszkázás nagyon élvezhető, ha nem fekszel, ugyanis powerslide-olni mindenki imád, és ezt az élményt a haverokkal is jó megosztani.
Az iskolakezdés miatt nagyon macerás dolog lesz a deszkázás szeptembertől egészen júniusig. A munkáról már ne is beszéljünk...
Ezek veszik el igazán a szabadidőt, ami a mi kultúránk lételeme.
Mostantól visszajön a hétvégi, (rossz idő esetén) szoba-deszkázás, az időjárás jelentésekre való rácuppanás, a fedett parkok, és kis placcok kiszuperálása.
Ha nincs hova menned gondolkozz el régi jó napokon, mikor még deszkázgattál a városban spotokat, és vizet keresve, vagy amikor a parkban skate-t játszottatok és közben két srác a hátatok mögött próbálta beadni az fs. 180 inward heelflip-et piramison.
Abban az időben minden orr tele volt szívva a megolvadt wax, és a szabadság illatával...

TOP 10

Max a rajzolás egyik feltörekvő sztárja, aki bár nem szeret deszkázni, de egy deszkalapra valót a két szép szemedért bármikor összeüt. Ezt most nem láthatjátok, de egy Jáger Attila stílusú pókembert, és egy pár autót szívesen megmutatott

Fenyő Robi: Mikor kezdtél el rajzolni, és mi inspirált erre?
Max: Legalább nyolc éves korom óta rajzolok, bár akkor még kezdetleges munkák születtek. Inspirációnak nevezném azt, hogy apám is rajzolt.
Fenyő Robi: Tehát a családodban már előző generációkban is megmutatkozott a tehetség?
Max: Hát, az tény, hogy apám jól rajzolt, de ő csak a dolgok formáját, azt is csak kérésemre, ugyanis gyakran kértem meg, hogy akkori kedvenc játék szereplőjét, autót vagy tankot rajzoljon le.

Fenyő Robi: Milyen versenyeken vettél részt, milyen eredményeid lettek?
Max: Kétszer ugyanazon az országos pályázaton negyedik helyezett lettem, ez a rendőrség által rendezett „baleset megelőzés gyerekszemmel” nevű pályázat volt. Igazából pályázatokra sosem szerettem rajzolni, mert megszabták a határokat. Márpedig én csak azt szeretem rajzolni, amit kizárólag én akarok. A többi tabu. Ezenkívül szerepeltem a tévében, egy autós műsorban, ahol az általam tervezett autókat mutatták meg a „nagyközönségnek”.

Fenyő Robi: Tehát „szabadelvű vagy”. Az autórajzolás oka gyermekkori szerelem?
Max: Majdnem eltaláltad. Gyermekkoromban kamionrajongó voltam, azt rajzoltam. Most igazából nem vagyok autórajongó, csak mivel az megy a legjobban, azt rajzolom elsősorban. Hozzáteszem, hogy autókat tervezek is, és ezzel is szeretnék foglalkozni a jövőben.
Fenyő Robi: Mi leszel, ha nagy leszel?
Max: Felnőtt. Komolyra fordítva a szót, karosszériatervező.
Fenyő Robi: Gondolod, hogy Kis Hazánkban boldogulni tudnál karosszériatervezőként?
Max: Nem sok lehetőségem lenne, legalábbis más országokhoz mérten. De ezen nem is sokat gondolkodom, számomra egyenes az út az USA.
Fenyő Robi: Ahhoz az angoltudásnak is meg kell lennie. Ezzel hogy állsz?
Max: Nyár végén tervezek letenni egy középfokú nyelvvizsgát, és részt vettem számos angol versenyen.

Fenyő Robi: Miért választottad a „Max” nicknevet?
Max: Nem fontos, szeretem ezt a nevet. Szó sincs titkolózásról, ha bárki kérdezi, elmondom az igazi nevem, csak aztán döntse el, hogy nem álnév-e… De persze a Kodály iskola ajtajára ki van írva a nevem abban a témában, hogy a galériában kiállításom van. Ha valaki nagyon kíváncsi rá, megnézheti.

Fenyő Robi: Pedig a blogom egyik rendszeres olvasója vagy, you are, who sometimes look at it, hogy a te majdnem nyelveden fejezzem ki magam.
Max: Leszögezném, hogy nem azért olvasom a blogot, mert barát vagy, hanem elég sikeresnek tűnik a blog. És egy kívülálló szemével nézve tényleg nem rossz.
Fenyő Robi: Köszönet valakinek?
Max: Köszönet apámnak, aki inspirált, köszönet a humornak, ami visszahozta a jókedvemet mindig, köszönet egy meg nem nevezett ismerősnek, aki elintézte annak idején, hogy bekerüljek a világító dobozba, köszönet minden barátomnak, akik mindig kiállnak mellettem.

Elérhetősége a: drawing-help.blogspot.com

Dönteni neked kell!

Ezen a nyáron színvonalas versenyek sorozata söpört végig Magyarországon. A Deszkás Piknik az idei év egyik csúcspontja volt és még hol járunk az OSG 11-től?
Apropó OSG! Bár részletes tájékoztatóval nem tudok majd szolgálni, mert nem leszek ott, azért ti helyettem is szurkoljatok, csápoljatok, és bámészkodjatok!
Szóval, 2010. 08. 28. - Budapest - Westend teteje - OSG 11?
-JÖHET?
-NANÁ!

Ez mind szép és jó, de mindennek meg van a hátránya, például ha sokat nézel tévét, akkor elromlik a szemed.
A még nem elromlott szememet az Offline egy (H)őskor Hősei című rovat nyitotta fel, amiben Pető Péter így nyilatkozott (részletek) :
Ha felnőtt fejjel gondolkodom, és az életemet nézem: nem deszkáznék. Mert egy csomó mindent elhülyéskedtem a gördeszkázás miatt. Kicsit hátrányban vagyok... A deszkázásnak nincs semmi értelme - Csak annyi, hogy magatoknak csináljátok, ha úgy érzitek. Kicsit próbáljatok meg odafigyelni a többi dologra is. Nem csak a gördeszkázás létezik.
És igaza van. Magyarországon a gördeszkázás, mint pénzkeresési lehetőség nem igen van, és ha az életed nagy részét rá áldozod, akkor nagy esélyed van, hogy előbb, vagy utóbb buksz rajta. A deszkázástól önbecsülést kapsz és kitartást tanulsz.
Igen ám, de mi van a jövővel? Az a magyar sportoló, aki az élete felét deszkázással tölti az kőműves szerűség, szakács cukrász vagy pék lesz. Jobb esetben testneveléssel foglalkozó tanár, vagy edző. Ezek sem rossz szakmák, de nehéz belőlük megélni, főleg ha nem szeretnél anyukától, apukától pénzt kunyerálni.
Amerika ilyen téren is a lehetőségek hazája, hiszen ott nem egy ember él meg belőle.
Hogyha nem akarjátok abbahagyni a deszkázást, akkor nektek, és nekem is tenni kell azért, hogy ez a sport megbecsülést kapjon kicsiny országunktól.

A lényeg, hogy te döntesz: Választasz egy viszonylag biztos utat a viszonylagos siker felé, vagy deszkázol, jól érzed magad és nem nézel a labilis jövőbe.

A szomszéd parkja mindig szebb

A Mystic Cup-on történtek miatt egyfajta összehasonlítást próbálok végezni, a Magyarországi és külföldi állapotokról. Itt főleg a parkok közötti összefüggést fejtem ki, de kórcső alá veszem a társaság viselkedését is.

Egy hajléktalannak nincs nagyon helye az "ürítéshez", ezért oda pakol, ahova tud, melléktermékük megtalálhatók a gördeszkapályákon is.
Itt kerül szóba a szemetelés. Ezzel saját magunk ellen teszünk, hiszen abban tapicskolni, és deszkázni nem a legkellemesebb dolog.
Magyar földön pályáknak is van ilyen téren bajuk. A flakonok százával fekszenek az elemek alatt, mellett, felett, mögött...igazából mindenhol. De nem csak ezek a műanyag vackok. A csokipapírok, cigicsikkek, dobozok is invázióba kezdtek. A kukákból hetente jó ha van egy, de az is teli. Így marad a pálya szélére és az elemek alá való besöprés.
Itt Magyarországon a szemét kukákba való landolása komplikált, míg Horvátországban a szemetesek 5 méterenként várják az bele valókat.
A másik különbség a pályák mérete, anyaga és minősége. Itthon egy 3x3x1.2 m-es méretű piramis már nagynak számít, míg Angliában egy kisebb és rosszabb elem 5x4x2 m nagyságú. Nagyobb piramishoz, nagyobb gyorsító, nagyobb gyorsítóhoz nagyobb negyedív kell. Ez egyfajta láncreakció. A nagyobb elemeken a gyorsaság miatt stabilabban kell állni, és ha stabilabban állsz pár nap alatt betanulsz egy trükköt.
Míg a hunoknál a pályák nagy része (99%, az 1% a bronzöntő pool) rétegelt falemezből, és tanyabike minőségű fémből áll, ami gyorsan szétjön. (A rétegek leválása miatt egyre nehezebben menetelsz át az elemeken.)
Addig ez külföldön másképp van. Ott a csiszolt! beton dominál, ami strapabíró, de ha elesel kicsit keményebbnek érzed a talajt, viszont legalább nem meg szálka a kezedbe.
A külső országokban az igényes pályák nagy részét nem az állam tarja fenn így fizetősek. Emiatt a deszkások deszkázni mennek nem pedig lődörögni.
Itthon jó pályák hiánya miatt mind a -talán- huszonvalahány pályát az állambácsi csinálta. Ezért -szerencsére- ingyenesek (bár a minőségen meglátszik) így bárki csak úgy bemegy és leül és beszél és ül. Ja, és foglalja a helyet.
A lényeg: Míg Magyarországon nem lesz a becsületes szervezte, ami nem csak a markát tartja, addig mi is csak a markunkat tartjuk egy valamire való pályáért, amihez nekünk is hozzá kell tennünk a mi részünket.

Orvosi felügyelet

Reggel felkelsz, az ablakodon szűrődik át a fény. Hallod a madarakat. Ebben a pillanatban elgondolkozol azon, hogy ma mit is kéne tenni?
A válasz egyszerű: Deszkázni!!!
Felöltözöl, bedobálod a táskádba a cuccokat meg magadba pár tojást, paradicsommal és májkrémes zsemlével. Ezek után a nyakadba veszed a nagyvilágot.
Gurulgatás közben kificamodott vagy megrándult a bokád és a térded. Ezek végiggondolod az egész napodat, hogy mit tettél amiért így kell szenvedned.
Az első hiba reggel volt, amikor is nem nyújtottál. A művelet nem igényel nagy erőbedobást, csak egy kis körözgetés a lábfejjel, ugrálás és amit csak akarsz. Fontos, mert ez bemelegíti az izmaidat és ruganyosabbá válsz.
Ficamnál a kilazult ízületi szalag elmozdul, és ott marad. Ekkor folyadék gyülemlik fel az ízületi fejek között. Ha már nagyon lazák a szalagjaid, akkor saját magad is visszatudod rakni de mindenképp menj el orvoshoz, -ahol várnak a sorok és az Urszulák- mert az a folyadék nem tűnik el magától, hanem le kell szívatni, ami többször elő fog fordulni. Sőt, lehet, hogy a szalagjaid is elszakadtak.
Rándulásnál a szalag vissza is megy.
Az elsősegély nyújtás körülbelül jegelésből áll. Ehhez jön még hozzá a gyerekkorokból jól ismert kamillás borogatás. Két kenőcsöt ismerek, az egyik a Diclac, a másik pedig az Algesal. Mindkettő gyulladáscsökkentő, csak az a baj hogy receptre kaphatók.
Ha ebből a harci sérülésből kigyógyultál, akkor jól figyelj oda, hogy legközelebb ne történjen ilyen!

Remélem tudtam segíteni!