Akik néha idepislantanak:

Gondok, kérések, kérdések.

Ha bárki valamit kérdezni, kérni szeretne akkor az írjon a pspteam@freemail.hu-ra

Köszönjük!

Megnyilvánulásaim a bloggal kapcsolatban.

Sziasztok!

Társat keresek a bloghoz. Ha valaki csatlakozni akar, az küldjön egy e-mailt a személyes adataival, és egy általa készített cikket bármely témában a pspteam@freemail.hu címre.

Mellesleg továbbra is várom kérdéseiteket ugyanerre a címre.

Milyen az új blog?

Ott voltál az OSG-n?

Tetszett az OSG12?

2010. augusztus 16., hétfő

TOP 10


Max a rajzolás egyik feltörekvő sztárja, aki bár nem szeret deszkázni, de egy deszkalapra valót a két szép szemedért bármikor összeüt. Ezt most nem láthatjátok, de egy Jáger Attila stílusú pókembert, és egy pár autót szívesen megmutatott

Fenyő Robi: Mikor kezdtél el rajzolni, és mi inspirált erre?
Max: Legalább nyolc éves korom óta rajzolok, bár akkor még kezdetleges munkák születtek. Inspirációnak nevezném azt, hogy apám is rajzolt.
Fenyő Robi: Tehát a családodban már előző generációkban is megmutatkozott a tehetség?
Max: Hát, az tény, hogy apám jól rajzolt, de ő csak a dolgok formáját, azt is csak kérésemre, ugyanis gyakran kértem meg, hogy akkori kedvenc játék szereplőjét, autót vagy tankot rajzoljon le.

Fenyő Robi: Milyen versenyeken vettél részt, milyen eredményeid lettek?
Max: Kétszer ugyanazon az országos pályázaton negyedik helyezett lettem, ez a rendőrség által rendezett „baleset megelőzés gyerekszemmel” nevű pályázat volt. Igazából pályázatokra sosem szerettem rajzolni, mert megszabták a határokat. Márpedig én csak azt szeretem rajzolni, amit kizárólag én akarok. A többi tabu. Ezenkívül szerepeltem a tévében, egy autós műsorban, ahol az általam tervezett autókat mutatták meg a „nagyközönségnek”.

Fenyő Robi: Tehát „szabadelvű vagy”. Az autórajzolás oka gyermekkori szerelem?
Max: Majdnem eltaláltad. Gyermekkoromban kamionrajongó voltam, azt rajzoltam. Most igazából nem vagyok autórajongó, csak mivel az megy a legjobban, azt rajzolom elsősorban. Hozzáteszem, hogy autókat tervezek is, és ezzel is szeretnék foglalkozni a jövőben.
Fenyő Robi: Mi leszel, ha nagy leszel?
Max: Felnőtt. Komolyra fordítva a szót, karosszériatervező.
Fenyő Robi: Gondolod, hogy Kis Hazánkban boldogulni tudnál karosszériatervezőként?
Max: Nem sok lehetőségem lenne, legalábbis más országokhoz mérten. De ezen nem is sokat gondolkodom, számomra egyenes az út az USA.
Fenyő Robi: Ahhoz az angoltudásnak is meg kell lennie. Ezzel hogy állsz?
Max: Nyár végén tervezek letenni egy középfokú nyelvvizsgát, és részt vettem számos angol versenyen.

Fenyő Robi: Miért választottad a „Max” nicknevet?
Max: Nem fontos, szeretem ezt a nevet. Szó sincs titkolózásról, ha bárki kérdezi, elmondom az igazi nevem, csak aztán döntse el, hogy nem álnév-e… De persze a Kodály iskola ajtajára ki van írva a nevem abban a témában, hogy a galériában kiállításom van. Ha valaki nagyon kíváncsi rá, megnézheti.

Fenyő Robi: Pedig a blogom egyik rendszeres olvasója vagy, you are, who sometimes look at it, hogy a te majdnem nyelveden fejezzem ki magam.
Max: Leszögezném, hogy nem azért olvasom a blogot, mert barát vagy, hanem elég sikeresnek tűnik a blog. És egy kívülálló szemével nézve tényleg nem rossz.
Fenyő Robi: Köszönet valakinek?
Max: Köszönet apámnak, aki inspirált, köszönet a humornak, ami visszahozta a jókedvemet mindig, köszönet egy meg nem nevezett ismerősnek, aki elintézte annak idején, hogy bekerüljek a világító dobozba, köszönet minden barátomnak, akik mindig kiállnak mellettem.


Elérhetősége a: drawing-help.blogspot.com