
Nyár bácsit megmérgezte ősz anyó, aki egy nagy ládába zárta, ami évente csak egyszer nyílik ki.
Sajnos ezt mi is kezdjük megérezni!
Példaként szolgáljon az, hogy este hatkor már sötétedik, a nap mostanában nem igazán került a látószögembe. Ezek nem lennének nagy problémák, sőt, így nem kell félni az ásványvíz -mert ugye azt kell inni- felforrásától.
Ami nagy baj, az a felhők könnye, hiszen esőben még a kutya is a lakásba menekül.
Persze nem vagyunk se vattacukorból, se fából, de a deszkánk igen, emiatt ha kint hagyjuk, egy alapos áttörölgetés nem árt.
Ezt leszámítva a vizes betonon való deszkázás nagyon élvezhető, ha nem fekszel, ugyanis powerslide-olni mindenki imád, és ezt az élményt a haverokkal is jó megosztani.
Az iskolakezdés miatt nagyon macerás dolog lesz a deszkázás szeptembertől egészen júniusig. A munkáról már ne is beszéljünk...
Ezek veszik el igazán a szabadidőt, ami a mi kultúránk lételeme.
Mostantól visszajön a hétvégi, (rossz idő esetén) szoba-deszkázás, az időjárás jelentésekre való rácuppanás, a fedett parkok, és kis placcok kiszuperálása.

Ha nincs hova menned gondolkozz el régi jó napokon, mikor még deszkázgattál a városban spotokat, és vizet keresve, vagy amikor a parkban skate-t játszottatok és közben két srác a hátatok mögött próbálta beadni az fs. 180 inward heelflip-et piramison.
Abban az időben minden orr tele volt szívva a megolvadt wax, és a szabadság illatával...